CMYK színrendszer

CMYK színrendszer

A CMYK színrendszer nevét onnan kapta, hogy az egyik színhez kevert másik szín bizonyos fénysugarakat kivon az előbbiből. Vannak színek, melyek a fehér fény spektrumában önálló hullámhosszal nem szerepelnek, így ezen színek valamely szín kivonásával állíthatók elő.

Ilyen a hat kibővített alapszínben megtalálható bíbor (Magenta – nemzetközi rövidítése M), mely a folyamatos színképből a zöld (Green – nemzetközi rövidítése) fény kivonásával képezhető, azaz állítható elő. Ugyanígy van olyan szín, ami a három másodlagos, azaz szubtraktív kékeszöld–bíbor–sárga (angol szavainak rövidítéséből CMY) színeknek különböző százalékú keverésével és a fekete (angolul blacK, nemzetközi rövidítése K) százalékos sötétítésével érhető el. A nyomdaiparban a K betűs rövidítést az angol Key (kulcs) szónak tulajdonítják, mert hosszú ideig ezt a színt használták az indító passzer színeként, így ehhez állították a többi színnyomatot.

Vannak színek, melyek a fehér fény spektrumában nem szerepelnek, így a szubsztraktív színkeverés során ezen színek valamely szín kivonásával állíthatók elő. Alapszínei a sárga (yellow – Y), bíbor (magenta – M) és a cián (cyan – C). Szokás hozzáadni még feketét is a telítettség növelése érdekében. Általában a nyomdaiparban használatos. Mivel a két keverési mód nem ugyanazokat az árnyalatokat eredményezi, gyakran előfordul, hogy mást látunk a képernyőn és mást nyomtatáskor Az additív és kivonó színek komplementer színek. Bármely színrendszer 2-2 alapszínét összekeverve a másik rendszer egyik alapszínét kapjuk.

Más szavakkal léteznek generatív alapszínek: amelyekből fizikai vagy pszichológiai úton a színek széles sorozatát lehet létrehozni, ezek a kék, a vörös és a zöld.Valamint elemi alapszínek: alapvető tiszta színek, amelyekre a látóérzék építi fel perceptuálisan a maga színösszeállításainak szervezetét, ezek a sárga, a kék és a vörös.

A generatív alapszíneket az additív vagy összeadó színkeverésnél (ahogy a fény keveredik pl. projektor) értjük, míg az elemi alapszíneket a szubtraktív vagy kivonó színkeverésnél (ahogy a festék színeit kapjuk). Azt a színt, amely a teljes spektrumon azonos intenzitású, fehérnek nevezzük. Mivel a legtöbb élőlény, így az emberek látása is a Nap spektrumához igazodott, az érzékelés szempontjából a Napból érkező fényt is fehérnek nevezhetjük, noha ez csak a látható tartományban egyenletes.

A fekete színt nem fény váltja ki, hanem a fény teljes hiánya, így színelmélet nem tekinti színnek, hanem – a fehérrel és a szürke összes árnyalatával együtt – akromatikusnak, semleges színűnek tartja.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

0
Kapcsolódás
Kérem várjon...
Azonnali üzenet küldés

Hagyjon üzenetet

Név
* Email
* Írja ide az üzenetét
    Beszélgetés

    Küldj üzenetet! Azonnali üzenet küldése

    Név
    * Email
    * Üzenet
    Segíthetek?
    Észrevétel

    Kérjük értékelje a szolgáltatásunkat.

    Sikerült megoldani a problémáját?